Húú, de kreatív vagyok, már megint csak írok-írok-írok :) és még az őszt sem kellett megvárni, és azt olvasni a nyár örülésem után, h. milyen szutyok idő van kint :)
Ma ismét egy szelet magamból: alig tudok főzni :( igazából a tudok és a nem tudok között vagyok, sajna nem félúton, hanem úgy 20%-nál.Nem is szerettem sohasem, most sem szeretek, de nem is utálok, itt olyan 75%-nál tartok, tehát inkább igen, mint nem. És itt ami leginkább mellette szól, az egy arc, amit a kaja készítés után látok: a páromé, ahogy miközben eszik, mosolyra áll a szája, mert az általa tökéletesnek tartott asszonyka főztjét nyammogja. Ennek gyakorisága kb. kéthetente-hetente fordul elő, tehát ennyiszer főzök normálisat neki. Mondjuk ez a könnyebb út (nekem), mert anyám főz (hébe-hóba), és abból a kajából neki is jut.
DE, én akarok főzni neki, le akarom küzdeni a lustaságomat és a kényelmességemet. Ma is készítek neki egy kis desszertet, cseresznyés kevert piskótát készítek neki, kerti cseresznyéből. Még sosem csináltam se cseresznyéből, se háziból, mindig a bolti meggybefőtt volt az alapanyag, úgyh. kíváncsi vagyok, mi fog belőle kisülni.Kb. így fog kinézni, attól függ mennyi meggy van benne, én megpumpáltam cserkóval, mert egyszer élünk :) bár ez csak szép indok, inkább amiatt, mert ennyit magoztam meg :)
Holnapra bolognait tervezek főzni (mi másból, mint bolognai alapból:P), csak el ne felejtsem kivenni a fagyasztóból a darált husit, mert holnap d.u. fél 5-kor már késő lesz.
Mára (egyelőre) ennyire futotta :)