Helló, Tavasz!

Hivatalosan is megérkezett a várva várt tavasz:) Ilyen átmeneti időszakokban, amikor markáns évszakváltás van, mindig elszomorodom, amikor visszanézem az évekkel ezelőtti fotókat, amelyiken rajta vagyok, és látom, hogy hová "jutottam". Tudniillik, kb. 2007-ben voltam a legjobb formámban, akkor jól néztem ki (értsd: nem szóltak meg, h. mennyire vékony vagyok), szép, hosszú hajam volt, és valahogy a lelkemben is béke honolt, legalábbis a képek ezt mutatják. Aztán, hogy ez a lelki béke mennyire igaz, nem tudom, de ha visszaemlékezem, hogy kivel is találkoztam, és az milyen lelki sebeket hagyott, az más tészta. Ilyenkor jut eszembe a groovehouse dala, a szívvel lélekkel. Talán ez írta le leginkább, ami abban az évben történt velem. No mindegy, ez már a múlt!:)
Szóval kicsit nehezen viselem ezeket az időszakokat, és ez persze a páromon csapódik, de ő már megszokta a 4,5 év alatt, szóval már volt ideje rákészülni. :))
Folytatva az első gondolatmenetemet, itt a tavasz, így le kell zárni a telet, a hideget, a gyapjúk helyébe a pamutfelsők kerülnek és a tavaszi kabik, balerinacipőcskék. El is kezdtem tegnap este átnézni az elrakott ruháimat, és hatalmas örömmel konstatáltam, h. ami tavaly nagy volt még rám, ma már tökéletesen áll (legalábbis jobban áll, mint tavaly, amikor megvettem). És ezzel együtt azonnal el is múlt a keserű hangulatom is, és át is szellemültem.

A tavasznál csak egy problémám van, ami mindig felmerül, a magassarkúk kérdésköre. Az az embertípus vagyok, ami hasonlít az autókérdéshez. Vagyis, környezetbarát vagyok (= se jogsim, se kocsim). Ami csak háromnegyed részben igaz, ugyanis van egy fél autóm, csak jogosultságom nincs vezetni, de ez most mindegy. Tehát, magassarkúk, lány vagyok, nekem is van, 2-8 cm közötti sarkokkal, mégsem hordom őket. Az indokok helyzettől függően változnak:
- túl hosszú benne a lábam (igen, ez is probléma valakinek, mert alapból hosszú lábakat kaptam jóanyáméktól, és ha ezt még fokozom is, akkor esélyes lehetek a zsiráf helyére)
- nem tudok benne járni (ami ugyebár abból ered, mert a laposra van ráállva a lábam)
- túl magas leszek benne (alapjáratok 170 cm-rel a föld felett járok, amin csak növelne a magassarkú)
- a párocskám velem egy magas, és ha én magassarkút veszek, akkor a sarok magasságával leszek nála magasabb.
- görbék a lábaim (köszi anyu és apu), és ezek a magassarkú még fokoz is.
Tehát, elég röhejes vagyok, amikor görbe, aránytalanul hosszú lábammal kacsázom a tömegben :) Így marad a jól bevált balerina és <3 cm-es sarkú kiscipők. 

 Na, mára el is köszönök, próbálok valami hasznosat művelni, amit az elmúlt 3,5 napban (a terveimmel ellentétben) nem sikerült.
Orsi